A Jel-Kép szakfolyóirat weboldalának megújítása

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Ahonnan indultunk

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Jel-Kép című folyóirata 1980 óta jelenik meg, és a Társaság weboldalán belül egy külön aloldalt kapott. A projekt kezdetekor a megjelenése nagyon minimalista volt. A legfontosabb dokumentumokat és a lapszámokat el lehetett érni, nagy részüket le lehetett tölteni. Sajnos a honlap mobilon nem volt használható, nem volt reszponzív (sem a honlap maga, sem a kizárólag pdf verzióban megnyitható cikkek).

A legnagyobb problémát az oldal fő tartalma, a korábbi lapszámok és cikkek elérhetősége és kereshetőségének a hiánya jelentette.

1980-tól a 2010-es évek elejéig a folyóirat nyomtatott formában jelent meg, ezeket a lapszámokat kizárólag az Arcanum adatbázisában, beszkennelve lehet elérni, erre link hivatkozott.

A 2010-es évektől a folyóirat online megjelenésre váltott és letölthető pdf formában lettek elérhetők a cikkek a honlapon. A cikkekben való keresési vagy szűrési lehetőséget nem tartalmazott az oldal. A Google Scholar a hiányzó metaadatok miatt nem indexelte a cikkeket.

A projekt indulásakor a fő célkitűzés egy korszerű, modern, letisztult megjelenésű, reszponzív oldal létrehozása volt. Nagyon fontos része volt a projektnek az archívum elérhetővé tétele a látogatók számára, hogy a cikkeket bármilyen eszközön kényelmesen lehessen olvasni, de a pdf verzió letöltésének lehetősége is megmaradjon.

A főszerkesztők szerették volna kiegészíteni az oldalt dinamikus tartalmakkal: hírekkel és egy tudományos, de nem lektorált írásokat megjelentető bloggal.

Szintén feladat volt a teljes arculat megújítása, új logó készítése és egy egyszerű arculati dokumentum kidolgozása.

Helyzetfelmérés és tervezés

A helyzetfelmérésben két feladatot végeztünk el nagyon alaposan: az archívum felmérését és számba vettük a cikkekhez kapcsolódó összes metaadatot.

Ezeken kívül természetesen – mint minden re-design esetében – feltérképeztük a statikus oldalak tartalmát is.

Archívum felmérése

Átnéztük az összes lapszám elérési helyét és elérhető formátumát. Ebből egy hosszú listát állítottunk össze.

Kiderült, hogy az 1980-2011 közötti lapszámok kizárólag az Arcanum adatbázisában érhetők el, beszkennelve. Ebben a projektben ezeknek a cikkeknek a honlapon való elérhetőségét nem tűztük ki célul, mert ezeket a legnehezebb feldolgozni és HTML tartalommá alakítani. Ez összesen 64 lapszámot érint.

A 2012-2014 között megjelent 6 lapszám volt a legjobb helyzetű, ezek elérhetők voltak HTML-ben a honlapon. Ezekhez a cikkekhez nem volt elérhető pdf változat.

2014-ben év közben átalakult a megjelenés, és onnantól kezdve kizárólag megnyitható vagy letölthető pdf fájlokban tették közzé a cikkeket a honlapon. Ezek a dokumentumok már rengeteg metaadatot tartalmaztak, és tudtuk, hogy nagyon hosszú és nehéz lesz a feldolgozásuk, hogy a weboldalon is kényelmesen olvasható (és kereshető) formában elérhetővé tegyük őket. Szerencsére ezeknek a számoknak megkaptuk volt a Word dokumentumban készült verzióját is, ami könnyebben feldolgozhatónak bizonyult.

A weboldal fejlesztési projekt archívummal kapcsolatos céljai:

• a 2012-2014 közötti cikkek elérhetővé tétele HTML formában (mivel ezek másképpen sosem voltak publikálva);
• a 2014-2020 között megjelent cikkek metaadatainak feltöltése, illetve PDF formában letölthetővé tétele (HTML verzió nélkül);
• a 2021-2025 közötti lapszámok összes cikkének feltöltése mind HTML, mind PDF formában.

Metaadatok számbavétele

Nagyon fontos volt a cikkekhez tartozó metaadatok pontos meghatározása. Ennek két oka volt:

• célként lett meghatározva a cikkek kereshetőségének, szűrésének a megvalósítása;
• célként lett meghatározva a cikkek indexelése a Google Scholarban.

Először kb. 25-30 cikket áttekintve kidolgoztunk egy első metaadat-listát. Ezen jelöltük az adatok tartalmát, típusát, az adatok közötti összefüggéseket és bármilyen ellenőrzési lehetőséget, ami megkönnyíti a bevitelt. Ugyanilyen lista készült a metaadatokról a lapszámok esetében is.

Ezeket a listákat még többször, szinte az utolsó cikkek feltöltéséig módosítottuk és finomhangoltuk, mert nagyon sokféle metaadat-szerkezettel találkoztunk.

Még komplikáltabbá tette a helyzetet, hogy a metaadatok egy része angol és magyar nyelven is elkészült, és voltak cikkek, amik kizárólag angol nyelven lettek publikálva.

Google Scholar

A főszerkesztők célként határozták meg, hogy a folyóirat cikkei bekerüljenek a Google Scholar által indexelt tartalmak közé. Szerencsére a Google Scholar nagyon egyértelműen megfogalmazott útmutatót tesz közzé az indexeléshez szükséges teendőkről. (Az eredeti honlap ezeknek nem felelt meg.)

Az útmutató alapján bővítettük a gyűjtőoldalak számát. Szerzői, (angol és magyar) kulcsszavas, lapszámonkénti, rovatonkénti, illetve az összes cikket felsoroló gyűjtőoldalakat hoztunk létre. Több helyen jelenítettünk meg cikklistákat a honlapon belül (pl. oldalsáv, főoldal). Így az egyes cikkekre számos belső link mutat, megkönnyítve ezzel a dokumentumok feltérképezését, indexelését.

Az egyes cikkek oldalának a felépítését pontosan az útmutató alapján terveztük meg. Ez meghatározta a cím, a szerző(k) és az absztrakt elhelyezését, a formátumukat, illetve a letölthető .pdf verziók elérési útvonalát.

Bővítettük a cikkekhez kapcsolódó metaadatok listáját és beviteli mezőit. Ezek között létrehoztunk olyanokat is, amelyek a látogatók számára nem is jelennek meg, csak például a cikkoldalak head részében lévő HTML elemekbe helyeznek el az indexeléshez szükséges információkat a cikkről.

Statikus oldalak

A statikus oldalak szövegét a munka kezdetekor összegyűjtöttük egyetlen dokumentumba. A szakfolyóirat esetében ezek leginkább a következők voltak:

• bemutatkozás (folyóirat, főszerkesztők, szerzők stb.)
• publikáláshoz kapcsolódó dokumentumok (útmutatók, minták, folyamatleírások, nyilatkozatok)
• hivatalos dokumentumok (pl. impresszum, adatkezelés stb.)

Ezek átnézésére és átdolgozására a weboldal redesign a legjobb alkalom. A szövegeket így hosszabbra-rövidebbre is át lehet írni, vagy akár törölni is lehet már nem aktuális dokumentumokat, előírásokat. Az új design és struktúra pedig ehhez fog alkalmazkodni.

Mivel a célok között szerepelt az oldal akadálymentesítése is, így a publikáláshoz kapcsolódó dokumentumok kiegészültek olyan részletekkel, amelyek ezt (is) támogatják.

Az új arculat

Az eredeti logó egy nagyon egyszerű négyzet volt, Jel-Kép felirattal. A weboldal maga fekete-fehér volt, de a logók nagyon sokféle színváltozatban felbukkantak a honlapon. Az egyes számok és ezek cikkei különböző háttérszín – betűszín kombinációban tartalmazták a logót. Ez ugyan adott egy kis színességet az oldalnak, de a színskála nagyon változatos, egymással nem harmonizáló színeket tartalmazott.

Az arculattal kapcsolatos igények csak annyit tartalmaztak, hogy letisztult, professzionális legyen a folyóirat és a publikációk megjelenése.

Az arculatból először mindig a logót készítjük el, hogy az arculat többi része ehhez passzoljon. Itt láthatók a Jel-Kép folyóirat tervezett logói. (Ezek mindig fekete-fehérben készülnek, és csak a színpaletta kiválasztása után mutatjuk be a színes verziókat.)

Az 1. verzióban a függőleges vonalakkal tagolt kompozíció a jel és kép viszonyát vizuálisan is értelmezi; letisztult, szerkesztett, intellektuális arculatot sugall, amely a tudományos rendszerezésre utal. A 2. verziónál a fekete négyzetbe zárt, geometrikus elrendezés markáns, modern és digitális hatást kelt, a folyóirat kortárs, vizuálisan fegyelmezett identitását hangsúlyozza. Nagyon jól használható angol nyelvű dokumentumokban is, mert az ékezet elhelyezése nem egyértelmű, magyar olvasók számára mégis így olvasható. A 3. verzió karakteres betűalakjai játékosabb, kreatívabb értelmezést kínálnak, a kommunikáció és a vizuális kifejezés kísérletező, dinamikus oldalát emelik ki. A 4. változat esetében az emblémaszerű „JK” monogram klasszikus, intézményi jellegű megoldás. Stabilitást, hagyományt és akadémiai tekintélyt közvetít. A főszerkesztők végül a 4-es számút választották.

A logó választás után folytatódott az arculat kialakítása: a meghatározó színek és betűtípusok kiválasztása. Ehhez két színpalettát és 3 féle font-kombinációt készítettünk, amelyek címsorokhoz és szöveghez javasolt betűtípusokat tartalmaztak.

A kékes tónusú arculat letisztultságot, tárgyilagosságot és tudományos higgadtságot sugall, míg a vöröses-bordós változat karakteresebb, szenvedélyesebb és érzelmileg intenzívebb hatást kelt, kiemelve a folyóirat szellemi dinamizmusát és vitakultúráját. Az ügyfél a kékes tónusok mellett döntött.

A font kombinációk a következők lettek:

A Newsreader–Inter páros modern és kiegyensúlyozott arculatot ad. A klasszikus ihletésű Newsreader intellektuális eleganciát, az Inter pedig korszerű, digitális olvashatóságot közvetít.

A Merriweather–Source Sans 3 kombináció kissé hagyományosabb, nyomtatott sajtóra emlékeztető hangulatot teremt, ami a tudományos hitelességet és a szöveg komolyságát hangsúlyozza. Az ügyfél döntése alapján ez a fontkombináció fog szerepelni a honlapon.

Az Open Sans egységes használata letisztult, minimalista és semleges megjelenést eredményez, ami a hozzáférhetőséget és az átláthatóságot emeli ki.

Ezután készült el két fiktív oldalterv. Ilyenkor nem az a lényeges, hogy valós tartalmat, valós oldalt mutassunk meg, hanem hogy az ügyfél választani tudjon két grafikai irány közül, ami a honlapon jellemző elrendezést, megjelenést meghatározza. Ilyenkor kiválasztjuk a honlap legjellegzetesebb tartalmát, és azzal dolgozunk.

Az oldalak alapvető megjelenéséhez két változatot készítettünk, amelyek cikkoldalakat mutatnak be kicsit egyszerűsítve. A két verzió karaktere különbözik, így viszonylag könnyű volt a választás. A főszerkesztők a második, gridvonalas megoldást választották.

Váltás WordPress keretrendszerre

Az eredeti honlap egyedi fejlesztésű rendszerben működött. Emiatt bizonyos adatokat több helyre is fel kellett tölteni, mert például egymástól függetlenül készült el a lapszámok oldala és az azokban szereplő cikkek feltöltése.

WordPress-ben az adminisztrációs felület könnyen kezelhető, egyértelmű lett. A tartalmak feltöltése is gyorsabb és kényelmesebb, mivel minden adatot csak egyszer kell megadni. Nem kel például tartalomjegyzéket készíteni, ezt a rendszer a rendelkezésre álló adatok alapján generálja. Ezzel a módszerrel csökken a hibalehetőségek száma is.

A megvalósítás kihívásai

Az archívum szerkezetének kialakítása

Az adatok feltöltéséhez és megjelenítéséhez egyedi poszt típusokkal bővítettük a WordPress szerkezetét. Az alapértelmezetten elérhető oldalak és blogbejegyzések mellett külön poszt típust kaptak a szerzők, a lapszámok és a cikkek. Erre azért volt szükség, mert mindhez egyedi mezőket hoztunk létre, illetve egymáshoz is kapcsoltuk őket mezőkön keresztül. Bevezettünk új taxonómiákat is.

A végleges mezők száma:

• szerzők esetében 4 (3 alapértelmezett és 1 egyedi mező)
• lapszámok esetében 7 (3 alapértelmezett és 4 egyedi mező)
• cikkek esetében 15 (2 alapértelmezett és 13 egyedi mező)

Emellett a cikkekhez 3 egyedi taxonómiát hoztunk létre: a rovatot, a magyar kulcsszavakat és az angol kulcsszavakat. Ez segített a Google Scholar miatt fontos gyűjtőoldalak létrehozásában is.

Az egyedi mezők között több „technikai” tartalmú, azaz pl. a cikkek sorba rendezését segíti, a megjelenést befolyásolja vagy a keresést gyorsítja.

A poszt típusok, illetve ezek egyedi mezőinek felépítése és egymáshoz kapcsolódása a cikkadatbázis feltöltésének utolsó pillanatáig módosult, mert mindig találtunk új adatkombinációkat az archívumban.

Archívum adatbázisának feltöltése

Az archívum kialakításakor elkezdtünk dolgozni a pdf-ekben, majd a Word dokumentumokban elérhető metaadatokkal, hogy felgyorsítsuk a feltöltést. Hamar világossá vált, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokkal nagyon sok a feltöltés után az utómunka és nagyon sok egyedi korrekciót igényelnek. Hamar áttértünk a cikkek egyesével történő, manuális feltöltésére.

A legtöbb munkát a lábjegyzetek, illetve a diagramok, képek beillesztése jelentette.

A lábjegyzetek megjelenítéséhez hosszú válogatás után választottunk egy nagyon egyszerű, de a célnak megfelelő ingyenes plugint. Ehhez készült egy saját, ezt kiegészítő egyedi fejlesztésünk, ami a feltöltést felgyorsította: a Wordben kijelölt és bemásolt szövegek esetében a bekerülő lábjegyzet formátumot átalakította a plugin által használt lábjegyzet formátumra. Ezzel rengeteg munkaórát spóroltunk. (A „felszabaduló” óraszámot később a keresés fejlesztésére fordítottuk.)

Egy ehhez hasonló egyedi fejlesztés gondoskodik arról is, hogy a bemásolt dokumentum címsorai automatikusan megfelelő HTML elemekbe kerüljenek.

Ezek az egyedi fejlesztések részei maradnak az új honlapnak. Gondoskodni fognak róla, hogy a jövőbeli cikkek feltöltése is gyorsan, kényelmesen és hibamentesen megtörténhessen.

Ennél a projektnél a munkánk része volt az adatfeltöltés is. Ezen mindannyian dolgoztunk, és hosszú időt vett igénybe. (Más projekteknek ez nem szokott része lenni.) Összesen 323 szerzőt és 46 lapszám 411 cikkét rögzítettük az adatbázisban. A cikkek 30 különböző rovatba lettek besorolva, és 972 magyar, illetve 922 angol kulcsszó lett hozzájuk rendelve. Feltöltés közben számos alkalommal kellett egyeztetnünk és tovább finomítanunk az adatok struktúráját.

Oldaltervek elkészítése, metaadatok megjelenítésével

A kiválasztott grafikai iránynak megfelelően készültek el az oldaltervek az egyes oldaltípusokhoz. Ilyen oldaltípus pl. az egy cikket, az egy lapszámot megjelenítő oldal vagy a főoldal. Külön terv készült a gyűjtőoldalaknak, mint amilyen pl. az összes lapszámot vagy az összes cikket listázó oldal, illetve ide tartozik az egy szerzőhöz, egy rovatba vagy egy kulcsszóhoz kapcsolódó oldalak. Mindig készül egy „sima” oldalterv is, ami például a hivatalos dokumentumokat jeleníti meg, és nem feledkezünk meg a 404 – „ilyen URL nem található a honlapon” oldal tervéről sem.

A legtöbb gondolkodást az egy cikket bemutató oldal okozta. Ehhez többféle tervet is kellett készíteni, mivel nagyon változatos volt, hogy mennyi egyedi mezőbe került adat. Vannak „korai”, a 2010-es évek elején publikált cikkek, ahol nagyon kevés metaadat állt rendelkezésre, míg a legutóbbi publikációk oldala már nagyon komplex. Gondoskodnunk kellett arról, hogy minden elrendezés látványosan és hibátlanul jelenjen meg minden kijelzőszélességen.

Összesen 18 oldalterv készült (ez nagy projektnek számít egy átlagos céges vagy szervezeti weboldalhoz képest). Ezek között vannak „típusoldalak”, pl. cikk vagy blogbejegyzés megjelenítéséhez használtak és egyedi oldalak is, mint amilyen az archívum (kereső) vagy a főoldal.

URL struktúra kialakítása

Az eredeti oldal nem WordPress keretrendszert használt, így szinte biztos volt, hogy az archívum tartalmainak URL struktúrája módosul. Ez főleg három oldaltípust érintett (mivel a többi korábban nem szerepelt a honlapon, újonnan lett létrehozva):

• lapszámok
• cikkek
• cikkek pdf verziójának URL-je

Eredetileg a lapszámok linkje tartalmazta az évfolyamot és a lapszám számát, és tartalom.htm volt a végződése. A cikkek között nagyon kis arányban fordultak elő HTML verzióban is létrehozott szövegek. Ennek a néhány cikknek a linkje szintén tartalmazta az évfolyamot és a lapszámot, illetve a cikk szerzőjének nevét, .htm végződéssel. A cikkek nagyon nagy részének csak PDF verziója volt megnyitható. Ezek az URL-ek szintén magukban foglalták az évfolyamot, a lapszám számát és egy több kisebb szakaszból összeálló, a cikk főbb adatait tartalmazó fájlnevet.

Az ezzel megegyező URL-felépítés nem volt egyszerű, és nem is lehetett egy az egyben megvalósítani. Az URL-t érintő kérdéseket ezért már a tervezés szakaszában is figyelembe kellett venni, amikor arról döntöttünk, milyen egyedi poszt típusokat, mezőket és taxonómiákat hozunk létre, és ezek hogyan befolyásolják majd az URL felépítését. Ezzel kapcsolatban készültek egyedi fejlesztések is, amelyek „átírtak” URL-eket.

Blog és Hírek tartalmak létrehozása

A bloghoz a WordPress beépített bejegyzések poszt típusát használtuk, a hírekhez pedig létrehoztunk egy újat. A blogbejegyzésekhez hozzákapcsoltuk a korábban létrehozott Szerző adatbázist is, így a szerzők oldalán lehetővé vált, hogy ne csak a lektorált cikkeiket, hanem a blogbejegyzéseiket is listázzuk.

Főoldal és főmenü kialakítása

A főoldal tartalmának összeállítása, véglegesítése sok projektben a legutolsó feladat, mivel hosszú idő, mire világosan látszik, hogy milyen tartalmakat érdemes megmutatni az itt található „útjelző táblán”.

Ennél a projektnél volt néhány olyan elem, aminek a szerepeltetése egyértelmű volt:

• a legfrissebb lapszám tartalmának kattintható felsorolása
• legfrissebb hírek és blogbejegyzések listázása
• rövid bemutatkozás
• felhívás publikálásra

Pluszban kitettünk még egy „Ajánló” című blokkot, ahol véletlenszerűen jelennek meg korábbi cikkek az archívumból, így könnyebben elérhetővé téve azokat, bátorítva a böngészést.

A főmenü kialakítása is ennek megfelelően történt. A megszokott, hagyományos és szinte kötelező menüelemek közé bekerült még az archívum, ahol egy speciális kereső működik.

Keresők, szűrők

Szinte a legutolsó feladat volt a keresési és szűrési lehetőségek kidolgozása és megvalósítása. Ekkorra már nagyon jól ismertük a rendelkezésre álló adatokat, az adatbázis felépítését.

Eredetileg a WordPress beépített keresőjét akartuk használni, de kezdettől fogva tudtuk, hogy ez nem fogja lefedni az összes keresési funkciót, amire szükségünk van ezen a honlapon. Ki kellett egészítenünk a keresést az egyedi mezőkben tárolt adatokkal, hogy ezekben is lefusson a keresés. Példa erre, hogy a fejlesztés segítségével a cikkeket lehet keresni szerzők, DOI (cikk egyedi azonosítója) vagy rovat alapján.

Tudtuk azt is, hogy ennek a működése nagy erőforrást igényel, és a keresés valószínűleg kényelmetlenül lassú lesz felhasználói szempontból.

Az eredeti keresővel az is probléma volt, hogy a WordPressben létrehozható adatstruktúra nem a keresésre van optimalizálva. Kialakítottunk ezért a háttérben egy külön, a kereséshez használható adatszerkezetet, ahol a cikkek és egyéb egyedi tartalmak olyan formában szerepelnek, amiben gyorsan és hatékonyan lehet keresni.

Ebben a háttér-adatbázisban szerepel a 2014-2020 közötti cikkek tartalma is. Ezek a cikkek kizárólag pdf formában szerepelnek a weboldalon, de ezekben a fájlokban nagyon nehézkes a keresés. Hogy ne csak a cikkek metaadatai, hanem a tartalma is elérhető legyen a keresésekben, a pdf-ek tartalmát egy szöveges mezőben is elhelyeztük.

Ennek a háttérben működő adatbázisnak a feltöltése a jövőben semmilyen plusz munkát nem igényel majd a honlap cikkeinek, bejegyzéseinek feltöltése közben. Ezeknek az adatoknak a frissítése a háttérben zajlik.

A honlapon erre az alapra építve két keresési lehetőséget alakítottunk ki.

A főmenü második sorában érhető el az általános kereső. Alapértelmezetten ez az oldalak és bejegyzések tartalmában keres. Mi ennek a kiegészítéséhez táblázatokat készítettünk, amiben sorra vettük, mely egyedi poszt típusok mely mezőiben szeretnénk keresni és a találatokat hogyan szeretnénk a felhasználóknak megjeleníteni. Például egy kifejezés esetében ezeket adhatja vissza találatként:

• szerző neve, ha a kifejezés szerepel a nevében (így a szerző adatlapjára lehet eljutni)
• cikk, ha a kifejezés szerepel a tartalmában vagy bármely adatmezőjében
• blogbejegyzés
• rovat (azaz az az oldal, ahol az adott rovatba sorolt cikkek listázódnak)
• kulcsszó (az adott kulcsszóhoz rendelt cikkek)

Az általános kereső használata sokszor meglehetősen hosszú, akár több oldalas találati listát is adhat.

Az Archívum oldalon található keresővel a folyóirat cikkei között lehet egészen célirányosan keresni. Itt a találatok kizárólag cikkek, viszont szűkíteni lehet, mely adatokban szeretne valaki keresni. Ilyen például, amikor DOI azonosító alapján kell megtalálni egy cikket. Itt a találatok között nem lesznek ott a szerzők, rovatok, kulcsszavak, vagy azok a cikkek, ahol ez az azonosító csak az irodalomjegyzékben szerepel. Viszont nagyon gyorsan és hatékonyan meg lehet találni azt az egy cikket, amihez hozzá van rendelve ez az egyedi azonosító.

Oktatás, útmutató

A honlap átadása után történt a használat oktatása. Ehhez minden esetben készítünk egy írásos útmutatót, amit Google dokumentumként osztunk meg. Ez az online oktatás során is bővíthető, jegyzeteket lehet bele készíteni, akár egyszerre több résztvevőnek is. Amennyiben a honlap később új funkcióval bővül, annak a leírását is ide helyezzük, hogy minden egy helyen legyen.

Az oktatás azért zajlik minden esetben online, hogy az ügyfél számára lehetőség legyen felvétel készítésére.

Biztonság, karbantartás

Ebben az esetben az első éves karbantartás is a projekt részét képezi. Ez magában foglalja a folyamatos felügyeletet, valamint a napi szintű, külső tárhelyre történő biztonsági mentéseket. A frissítéseket előre tervezetten telepítjük, ugyanakkor biztonsági kockázat esetén azonnal gondoskodunk az elérhető javítások alkalmazásáról. Felügyeleti rendszerünk minden rendellenességet jelez, így probléma esetén azonnal be tudunk avatkozni és gyorsan elhárítjuk az esetleges hibákat.

Ha van kedved, nézd meg itt az elkészült weboldalt!

Vajon a te oldalad is megújításra szorul? Ha igen, keress meg és mi szívesen segítünk, hogy a honlapod hatékonyabban dolgozzon a céljaid érdekében!

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!