Raszteres és vektoros képek: mi a különbség köztük? Melyik mire jó?

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Első ránézésre valószínűleg nem tudod őket megkülönböztetni, de alapvetően kétféle képtípus létezik a digitális világban: a raszteres és a vektoros. Ráadásul mindkettőn belül többféle fájlformátum van, melyek különböző felhasználásra vannak optimalizálva.

A cikk segítéségével te is képbe kerülhetsz, hogy legközelebb a céljaidnak legjobban megfelelő formátumot válaszd, illetve ne nézz értetlenül, ha a webdesignered mondjuk a logód vektoros változatát kéri tőled.

Raszteres képek

A raszteres képek pixeleknek nevezett képpontokból állnak, melyek egy rácshálózaton “ülnek”. Minden egyes pixel egyszínű, melyet a vörös, a zöld és a kék fény kombinációja hoz létre. Ha belenagyítunk egy ilyen képbe, egyesével is láthatjuk a pixeleket. Messziről nézve azonban összemosódnak és kiadják a teljes képet.

Egy kövirózsa, aminek ki van nagyítva egy részlete. A nagyításon látszik, hogy pixelekből áll a kép.

Mivel ezek a képek meghatározott számú képpontból állnak, a felbontásuk is rögzített. Minél több pixelből áll egy kép, annál jobb a minősége (nagyobb a felbontása) és annál nagyobbra nagyítható minőségromlás nélkül. Ha egy kisebb pixelszámú képet túlságosan felnagyítunk, azt tapasztaljuk, hogy rossz minőségben jelenik meg, elmosódott, “pixeles” lesz. Az ilyen képek közös jellemzője tehát, hogy nem lehet őket a végtelenségig nagyítani.

A túlságosan nagy nagyításnak köszönhetően ennek a képnek rossz a minősége, minden életlenné vált rajta.

A raszteres fájlok legismertebb felhasználási területe a digitális fényképezés, de például a webes grafikák (pl. banner, közösségi média tartalom) legtöbbje is ide tartozik. Bármilyen kép, ábra, amit mostanában láttál a neten, nagy valószínűség szerint raszteres kép volt. Az ide tartozó formátumok egy része nyomtatásra is alkalmas, de ebben az esetben bizonyos előírásoknak meg kell felelniük (pl. megfelelő DPI felbontás).

Az ilyen típusú fájlformátumok veszteségmentesen vagy veszteségesen tömörítik az adatokat. A veszteségmentes formátumok az eredeti kép összes adatát rögzítik. Ebben az esetben még ha tömörített is a fájl, lehetőség van visszaállítani az eredeti állapotot. Veszteséges tömörítés esetében a kép minősége kicsit rosszabb és az eredeti adatok sem állíthatók már helyre pontosan. Cserébe az ilyen fájlok mérete sokkal kisebb, így ideálisak online felhasználásra, ahol a letöltési sebesség kulcsfontosságú.

Raszteres fájlformátumok

  • JPG vagy JPEG (Joint Photography Experts Group): Ez a legszélesebb körben használt online képformátum, de nyomtatásra is alkalmas. Nagy rugalmasságot kínál a szerkesztés és a tömörítés terén is, viszont veszteségesen tömörít. Ideális a gyorsan letölthető webes képekhez, illetve megfelelően kis méretre való csökkentés után akár e-mailben is továbbítható. Az átlátszóságot nem bírja kezelni, így bármi is van a képen, annak mindenképp lesz háttere.
  • GIF (Graphics Interchange Format): Szintén széles körben használt webes képformátum, jellemzően animált bannerekhez, mémekhez használják. Fotók megjelenítéséhez nem igazán jó, mivel limitált a színpalettája, egy-egy fényképen pedig akár több ezer szín is lehet. Képes kezelni az átlátszóságot (ki / be módban, átmeneteket nem tud megjeleníteni). Veszteségmentesen tömörít, akár nagyon kis méretre is. Nyomtatáshoz nem ajánlott a korlátozott színpaletta miatt.
  • PNG (Portable Network Graphics): A jpg-hez hasonlóan millió színt képes megjeleníteni, viszont az átlátszóságot is bírja kezelni (az átmeneteket is). Veszteségmentesen tömöríthető akár nagyon kis méretűre is, ezért szintén alkalmas webes megjelenítésre. Képernyőre van optimalizálva, ezért nyomtatáshoz inkább a jpg-t használd.
  • TIFF vagy TIF (Tagged Image File Format): Veszteségmentesen tömörítő, magas minőséget adó formátum. Nyomtatásra van optimalizálva, de szkennelés során is lehet vele találkozni. Általában nagyon nagy a fájlmérete. Online megjelenéshez ne használd.
  • RAW: nyers képformátum, mely a digitális kamerából kinyert feldolgozatlan adatokat tartalmazza. A raw fájlokat feldolgozás után alakítják át jpg-vé. Képszerkesztésre van optimalizálva, nyomtatásra, webes megjelenésre nem alkalmas.
  • PSD (Photoshop Document): A Photoshop-ban létrehozott eredeti fájl, mely teljes mértékben módosítható, szerkeszthető a szoftver segítségével. Akár vektoros összetevőket is tartalmazhat, nem csak raszterest, így rendkívül rugalmasan használható különböző projektekhez. Tetszőleges formátumba exportálható belőle a kép, beleértve az összes eddig felsoroltat is.

Vektoros képek

A vektoros képek matematikai egyenletekkel leírható pontokból, illetve az ezeket összekötő egyenesekből és görbékből állnak, mely nem jelenti azt, hogy nem lehetnek összetettek. Az ilyen képek korlátlanul nagyíthatók, nem fog romlani a minőségük, megmaradnak az éles, tiszta vonalak.

Egy rajzolt medve, aminek egy részlete ki van nagyítva. A nagyításon látszik, hogy úgy is élesek a vonalak.

Az ilyen formátumú képeket a grafikai tervezés olyan területein használják, ahol fontos a rugalmas átméretezés és szerkesztés lehetősége (például logók, ikonok, betűk, illusztrációk). Gondolj például egy logóra: egy névjegykártyán és egy óriásplakáton is ugyanolyan élesen kell megjelennie, akár eltérő színben.

Ezek a képek tehát nem függnek a felbontástól. Egy-egy ilyen vektoros fájlt elég egy méretben elkészíteni, ez aztán szabadon átméretezhető bármekkorává, ahogy a projekt kívánja. Ebből következik, hogy az ilyen fájlformátumoknál nem beszélhetünk veszteséges vagy veszteségmentes tömörítésről.

Vektoros fájlformátumok

  • PDF (Portable Document Format): Alapvetően vektoros alapokkal rendelkezik, de akár raszteres képeket, táblázatokat, űrlapmezőket is képes megjeleníteni. Az alkalmazott eszköztől, böngészőtől, alkalmazástól, operációs rendszertől függetlenül helyesen jeleníti meg a tartalmát. A nyomdák általában ilyen formátumban kérik a dokumentumokat, ezért ha például szórólapot, plakátot, brosúrát készíttetsz, ezt a formátumot kell létrehoznod. Ezen kívül dokumentumok webes megjelenítéséhez is alkalmas.
  • EPS (Encapsulated PostScript): Bár elsősorban vektoros formátumként használják, szintén képes kezelni a raszteres összetevőket is. Általában egyetlen tervezési elemet – például egy logót – tartalmaz, melyet aztán egy nagyobb tervben felhasználnak.
  • SVG (Scalable Vector Graphics): Webes felhasználáshoz ideális, akár a weboldal kódjában is módosítható a megjelenése. Más formátumokhoz képest kisebb a fájlmérete. Nyomtatáshoz ne ezt használd.
  • AI (Adobe Illustrator): Az Adobe Illustrator programban létrehozott eredeti fájl, mely a szoftver segítségével bármikor átalakítható, szerkeszthető. Tartalmazhat raszteres összetevőket is. Tetszőleges formátumba exportálható belőle a kép, vektorosba és raszteresbe is. Alkalmas logók, ikonok, illusztrációk, de akár egyoldalas szórólapok, plakátok vagy névjegykártyák létrehozására is.

Átalakítható-e egymásba a két típus?

A két típus átalakítható egymásba, de az egyik irányba sokkal könnyebb. Vektoros képet nagyon könnyen raszteressé lehet alakítani, fordítva viszont már macerásabb és nem is feltétlenül ugyanolyan lesz a végeredmény, mint az eredeti.

Vektoros kép raszteressé alakítása

A képet vektoralapú programban (pl. Adobe Illustrator, Affinity Designer, CorelDraw) kell megnyitni. Az innen való exportáláskor egyszerűen csak ki kell választani a megfelelő raszteres formátumot, a szoftver pedig automata átalakítja a fájlt.

Raszteres kép vektorossá alakítása

Ennek alapvetően kétféle módja van: vagy egy vektoralapú program segítségével, vagy egy online konvertáló program használatával lehet a raszteres képet vektorossá alakítani.

Az első esetben a képet fel kell tölteni a vektoralapú szoftverek valamelyikébe (pl. Adobe Illustrator, CorelDraw, Inkscape), majd itt félautomata módon, kézi segítséggel és korrekcióval át lehet alakítani a képet. Ez sok esetben hosszú és fáradtságos munka lehet, de pontosabb lesz a végeredmény, mint az online programok esetében.

Az online elérhető átalakító programok (pl. Vector Magic, Vectorizer) gyorsak és kényelmesek, de pontatlan végeredményt hozhatnak. Használatukhoz a képet csak fel kell tölteni és a szoftver automata módon elvégzi a konvertálást.

Fontos tudni, hogy fotók esetében a végeredmény egyik módszerrel sem valósághű fotókinézetű lesz, hanem inkább egy stilizált grafika. Persze lehet, hogy pont ez a cél.

Bal oldalon egy muskátli fotója, jobb oldalon ugyanez vektorizálva.
Bal oldalon az eredeti raszteres fotó, jobb oldalon az ebből készült vektoros kép.

Összefoglalva

A raszteres formátumú képek mérete meghatározott, nem nagyíthatók a végtelenségig, mivel pixelekből állnak. A pixelek miatt jobban alkalmasak színátmenetek, árnyalatok, árnyékok ábrázolására, mint a vektoros képek, viszont a fájlméretük is nagyobb. Veszteségesen vagy veszteségmentesen tömörítenek. Általánosan elterjedtek, nap mint nap találkozol velük a digitális felületeken.

A vektoros képek matematikai formulákkal leírhatók, ezért korlátlanul nagyíthatók, illetve a szerkesztésük, módosításuk is sokkal egyszerűbb. Esetükben nem beszélhetünk tömörítésről. Fájlméretük kisebb. Elsősorban logók, ikonok, illusztrációk, nyomdai vagy webes dokumentumok esetében használják őket.

Reméljük, hogy sikerült megérteni a két típus közti alapvető különbségeket és most már magabiztosabban kezeled a különböző fájltípusokat.

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

* * * * * * * *

Legyen még jobb a weboldalad! Hasonló bejegyzéseket a Blogban találsz!